Végre jobban belesüppedtünk a londoni éjszakába, kattintás után minden kiderül :)
Ez a cím egy kísérlet is egyben. Van egy jó kis funkciója a blognak, hogy mennyien olvasták az egyes bejegyzéseimet, és azt kellett megfigyelni, hogy a mocskos részletekre 45 ember volt kíváncsi, de mondjuk az újra itthonra csak 11-en :)
No mindegy, szóval a címból csak az első tagmondat igaz, a többi csak marketing célokat szolgál.
Pénteken elnéztünk Takival a Picadilly Circus környékére, hátha van ott valami élet. Volt, nem is kicsi. Nappal már voltam ott, de akkor közel sem volt olyan hangulata a helynek, mint most. Pár képet csináltam is, de egyáltalán nem adja vissza a helynek a hangulatát, plusz rólam elég szar képek sikerültek (köszi Taki mégegyszer :)), úgyogy azt nem is teszem fel. Viszont Takiról jó kép készült, az itt van:
Na jó, feltettem az enyémet is okulás végett. Nagyon élveztük már az ott való járkálást is. Tele volt mutatványosokkal, mindenféle emberekkel, zsebesekkel, rendőrökkel, szóval volt egy feelingje a helynek. Nem is mentünk messzire, egy O'neail's nevű (http://www.oneills.co.uk/) ír pub-ba ültünk be. Három szintes kocsma, ahol lehet táncolni is.
Épp volt egy élő zenekar, aki nagyon jó zenét játszott.
Egy társasággal találkoztunk, lett néger barátunk is, nagyon jófejek voltak. Sajnos elrontotta az estét nagyon, amikor pár ír egysejtű paraszt megütötte az egyiket, mert néger :( Pedig nagyon jó arc volt, csak sajnos utána hazament. Elég vérlázító volt.
Sokat írtam, hogy egy csomó dolog mennyire jobb itt, mint Mo.-on. Hát mostanában egyre több dolog kijön, ami otthon működik, itt meg nem. Pl. nálunk egyből odaugrott volna valami biztonsági szolgálatos ember, itt meg nem volt semmi. Plusz a hely annak ellenére, hogy nagyon jó volt és hangulatos, nagyon be voltak zsúfolva az emberek, és ha ott bármi pánik törik, nem sokan jutnak ki élve.
Ezeken felül nagyon jót mulattunk. Sokan megismerkedtek fiatal hölgyekkel. Hát nekem egy 53 éves programozó kollégával sikerült, de azért jót dumáltunk, a végén szerencsére nem hívott fel magához néma plusz pénzkereset reményében :)
De egyébként haverkodtunk mindenkivel, közben pedig ittuk a legkevésbé sem olcsó sört (kb 1500-2000 Ft).
Szóval jó volt minden, ittunk, táncoltunk, ilyenek. A végén ettünk egy big mac-et, ami rettentő jó volt, viszont nem lehett wc-t használni. 4-5 sör után és 1 óra busz út előtt, azért nem árt elmenni. Nehéz volt, paraszt módon, de ezt is megoldottuk úgy, hogy még a közelben sem volt fa. A mai világban már ez is teljesítmény valahol, szerintem.
A buszt két okostelefonnal, két tapasztalt programozó úgy 40 percig kereste, de végül az is meglett, úgyhogy kezdődhetett a nap fénypontja, ami elindulásokból és megállásokból állt inkább, mint folyamatos utazásból. Amikor leszálltunk még a mekis kaja is feljött örülni, hogy végre itthon vagyunk.
Szóval ennyi volt a kaland. Holnap karneválra megyünk.
Ide: http://www.thenottinghillcarnival.com/
Ott talán még képeket is csinálok.
A gyerekektől, és a gyengeidegzetűektől elnézést kérek a kissé alpári bejegyzés miatt (bár ahogy emlékszem egyik csoport tagjainak se küldtem el a címet)
És akkor elbúcszúzunk gyerekek, de ezt már Miki hagy mondja el helyettem: http://www.youtube.com/watch?v=LkVSSd6M_mw


nagyon jó ez a bejegyzés is!
ReplyDeleteBiztos a sör hatott negatívan a tájékozódási képességetekre (mondjuk ennyi pénzért biztos ütős volt... ;)
A kedves feleségem is tudna mesélni a londoni, éjszakai buszozásról... :D pénz, telefon, angoltudás és miegymás nélkül... :O
a cím második részét, légyszi majd privátban oks? ;) :D
ReplyDelete