Mostanában valahogy így telnek a hétköznapok. Figyelem ahogy záródnak a metró ajtajai, és közben reménykedem, hogy én az ajtón belül maradok.
A blogban egy kis változtatás áll be, ugyanis mostantól fizetős lesz.
Fizetéshez kattints a tovább gombra :)
Egy kicsit megint eltűntem. Nem fogod elhinni, hogy megint nem volt időm rá, de bizony úgy volt, pedig lenne mit írni. Nem is tudom, hogy írtam e már, de megint meghosszabították a szerződésemet - félnek, hogy széthullik a cég, ha elmegyek, ezért óvatosak.
Most megyünk haza vasárnap 7-én, úgyhogy nemsokára találkozok sokatokkal :)
Egyébként kérdezgették a melóhelyen, hogy ráérnék e náluk dolgozni, amikor visszajövök, úgyhogy lehet továbbra is náluk leszek. Jó lenne, úgyhogy drukkoljatok.
Sajnos ennél többre ma se volt időm, de még annyi, hogy miről szeretnék már egy ideje írni.
A következő érdemi posztot Angliáról szeretném írni, hogy hogy mennek itt a dolgok, milyen klassz és milyen agyb@szós dolgok vannak.
Stand clear, train is ready to leave.
No comments:
Post a Comment