Még tegnap ígértem, hogy ma megírom a részleteket a jó kis utazásoról.
Kattintás után el is olvashatod minden kis részletét :)
7.45-kor kezdődött az egész (magyar idő szerint). Kocsival a Nyugatiig, onnan taxival az Örsre - felvettük Takit -, és onnan a Ferihegyre megint csak taxival mentünk.
Ebben nem volt még semmi érdekes, de szerencsére a reptér dolgozói nem hagytak minket kaland nélkül :).
Kezdődött a bőröndök feladásával. //Azt még tudni kell, hogy egy 30 kilós nagy bőrönddel, és egy 17 kilós kézipoggyásszal vágtam neki az útnak. // Legutóbbi alkalommal, simán belefért a kézipoggyászom az utastéri szállításba, most viszont sasszemék kiszúrták, hogy másfél centire kilóg egy műanyag rész, ezért túl magasnak bizonyult, de szerencsére 16.500 HUF-ért hajlandóak voltak arra, hogy azt is feladjam. Örömmel megtettem, hiszen ezzel is támogattam a wizzair járatait, és amúgy is hülyeségekre költöttem volna azt a pénzt. Utána kiderült, hogy jópár embernél hasonló anomáliát állapítottak meg, így mindenki igen jó szájízzel szállhatott fel a gépre.
Az ellenőrzésnél még felakadtam egy kézfertőtlenítő zselén, amit próbáltam becsempészni biztizacskó nélkül, de szerencsére azt is kiszűrték :)
Ennek örömére még megettünk egy burger king-es wellness menüt, és indulhatott a repülés. Itt nem volt semmi érdekes, felszálltunk, dumáltunk, megérkeztünk.
Kifelé menet Taki megkérdezte, hogy nekem is újfajta útlevelem van e. Ekkor kiderült, hogy nekem igen, viszont neki csak az érvénytelenített verzió van meg, ezért neki csak a szemlyi igazolvány jutott.
A következő kaland a bőröndök átvétele volt, ahol kiderült, hogy ripityára törték a nagyobbik bőröndömet, amit 6500 HUF-ért sikerült beszereznem a kínai barátainknál spórolás címszóval. Összetört a fogórésze, alsó függesztés, és kb minden más, ami el tud törni benne. Sajnos ez nem tette sokkal kényelmesebbé a cipelését. Csak annyit róla, hogy még mindig fáj a kezem tőle. A vonatig még csak elcipeltem, de a metrónál nagyon gáz volt.
A vonat megkérkezése után kiderült, hogy London ezúttal más arcát mutatja nekünk. Elég furcsa emberek méregettek minket, amit nem nagyon tudtunk hova tenni.
Végül csak sikerült eljutni a hostelig, ahol kiderült, hogy nem is ott lesz a szállásunk. Egy rettentően összezúzott kocsival elvittek minket ... hm hogy is mondjam, mondjuk a gettó szó illik rá a legjobban helyre.
Itt lehet nézni képeket a hostel-ről: http://www.allstarhostel.co.uk/home/summary/
Persze mi nem ide jöttünk, hogyisne, hanem egy csudalepukkant helyre, ahol egy használt gumi várt minket a külső bejáratnál (nem rágógumi sajnos). De utána kárpótolt minket a lepattant mocskos szobánk, ahol különböző lélekcukorkák voltak elszórva az akklimatizálódást ezzel is segítve. Itteni idő szerint 5-re lepakoltuk a cuccunkat (mostantól mindent angol idő szerint írok, ami -1 óra).
Itt vagyunk most: https://maps.google.com/maps?q=32+Chichele+Road,+London,+United+Kingdom&hl=en&sll=37.0625,-95.677068&sspn=56.724997,129.550781&oq=32+chichele+&t=h&hnear=32+Chichele+Rd,+London+NW2+3DA,+United+Kingdom&z=16
Közben már folyamatosan hívogattak mindenféle munka ügyében, azóta is folyamatosan kezeljük ezeket.
Azért tegnap még pihenni szerettünk volna, így elmentünk a helyi tesco-ba kaját venni, plusz sétáltunk a környéken.
Eleinte tök jó idő volt, sütött a nap, meleg volt - el is könyveltük, hogy nem lesz itt semmi baj -, de azóta visszaállt az esős, borongós, hideg szeles idő.
Kipakolás, és egy kellemes fürdés a jéghideg zuhanyban, és már aludtunk is. (most már kiderült, hogy van mellette is egy zuhanyzó, ahol meleg víz is található)
Meglepően jót aludtam a teljesen kifeküldt matracon, amiből a rugók itt-ott kiálltak.
Igen, igen, tudom, hogy nem volt eddig valami pozitív, de hát így történt.
A másnap már sokkal felemelőbb volt:
A jövő hét elején már átmehetünk egy másik - ennél - sokkal jobb helyre :)
Teljesen tettvágytól égve ébredtünk. Elintéztük a reggeli telefonokat, emaileket, eltávolítottam azt az izét a helyéről, hogy ne kelljen öklendeznem, amikor kimegyek.
Aztán el is kezdük első fontos küldetésünket: találni egy rendes mobilszolgáltatót. Mire sikerült megtalálni már annyira kiégett az agyunk, hogy már füstölt. Végül a tesco mobile-ra esett a választásunk. Nem is bántuk meg egyenlőre.
Triplázó díjcsomagra fizettünk elő, ami azt jelenti, hogy feltöltöttünk 15fontot, és 45-öt számoltak el. Ezen belül elő lehet fizetni alcsomagokra. Vettünk is 7.5 fontért 1 giga netet, plusz 5 fontért 150 perc 3 penny-s áron. Az utóbbit nem is vonták le, mert 15 fontot töltöttem fel.
Még nem tudom hol a buktató, de eddig nagyszerűen működik a dolog :)
Munka:
Ma még be kéne fejeznem két kódolást, de így már 9 után csökken az esélye a sikerességének.
Hétfőn lesz egy interjúm az egyik céggel.
A folymatos lehetőségeken és kódolási teszteken túl most nincs sok hír.
Holnap akár még képeket is teszek fel a szobánkról, környékről, plusz egy meglepetés fotóról, amiben az látszik, hogy a busz felső emeletéről milyen frankón és közelről be lehet látni hozzánk :)
Végül szeretném ajánlani Taki cimbora blogját, akivel nekivágtunk az útnak.
Az ő kalandjai itt található:
http://kodosalbionban.blog.hu/
No comments:
Post a Comment